Távolról sem lehetetlen… a távmunka jogi kihívásai

Miközben világszerte rohamosan nŇĎ a távmunkában vagy ún. home office-ban dolgoztatottak száma, addig sokan nem tudják, ez jogilag mivel jár. Márpedig sokszor váratlan kockázatokkal kell szembenéznie annak, aki az irodáján kívül foglalkoztatja a dolgozóját. A szabályozást és a buktatókat a dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde segítségével tekintjük át.

Krónikus munkaerŇĎhiány. NövekvŇĎ igény a flexibilis foglalkoztatásra. Földrajzi eltérés a munkaerŇĎpiac szereplŇĎi között. Takarékosság az irodabérleti díjakkal. Mindez csak néhány indok a távmunka rohamos elterjedésére: A közelmúltban megsokszorozódott azon munkavállalók száma, akik munkájukat nem a cég irodájában, hanem attól távol, esetleg saját otthonukban végzik. Olyannyira, hogy az International Labour Organisation statisztikája szerint az Európai Unióban 2017 év végén már 17% ot tett ki az arányuk. És bár Magyarországon ez a folyamat lassabban zajlik le, nincs kétség, hogy a távmunkavégzés itthon is rohamosan terjed. De mit kockáztat az a munkáltató, aki nem az irodában foglalkoztatja az alkalmazottját?

 

dr. Bej√≥ √Āgnes

 

Otthoni baleset = munkahelyi baleset

A munkahelyen a munkáltató felelŇĎssége az, hogy a munkabiztonsági és egészségügyi körülményeket biztosítsa, valamint azokat rendszeresen ellenŇĎrizze. De hogy mŇĪködik ez „home office” esetén? 

 

A távmunkára vonatkozó szabályok nem tartalmaznak munkahelyi biztonságra vonatkozó speciális elŇĎírásokat. Ezért a munkáltatónak távmunka esetén is meg kell arról gyŇĎzŇĎdnie, hogy biztosított-e a munkavégzés biztonságos volta. Márpedig otthoni munkavégzés esetén ez rendkívül életszerŇĪtlen és bizarr helyzetekhez vezethet. Kérdéses például, hogy hogyan tud a munkáltató meggyŇĎzŇĎdni arról, hogy a munkavállaló lakása alkalmas-e a munkavégzésre. Vagy a laptopja. És hogyan tudja ezt megfelelŇĎ idŇĎközönként, folyamatosan ellenŇĎrizni?

 

Márpedig ha a munkavégzés helye a munkavállaló lakóhelye, akkor akár egy otthoni háztartási baleset is üzemi balesetnek minŇĎsülhet. Ha tehát pl. a munkavállaló a dolgozószobájában elcsúszik a padlón, összetöri magát és emiatt hónapokon keresztül munkaképtelenné válik, úgy a balesetért és a jövedelem-kiesésért a munkáltató felelŇĎssége megállapítható lehet. Így az a munkáltató, aki nem ellenŇĎrzi le, hogy a dolgozó lakásának parkettája nem megfelelŇĎ anyagból készült, vagy rögzíti a feltételeket elŇĎzetesen azzal, hogy ezek megváltoztatására a munkavállaló egyoldalúan nem jogosult, akár súlyos kártérítési következményekkel is számolhat.

 

 

A külföldi munkavégzés csapdái

Sokszor könnyebb munkaerŇĎt az országon kívül, mint azon belül megtalálni. A külföldrŇĎl való munkavégzés azonban tovább bonyolíthatja a foglalkoztatás egyes jogi aspektusait.

 

ÉrtelemszerŇĪen a magyar munkáltató a külföldi munkavállalója távmunkavégzésre is szeretné a magyar jogot alkalmazni, hiszen ŇĎ azt ismeri. Ennek nincs is akadálya, mivel az irányadó szabályok alapján a felek szabadon állapodhatnak meg a munkavégzés jogában. Egy szabályt azonban ilyenkor is figyelembe kell venni: a magyar jog alkalmazása nem foszthatja ugyanis meg a munkavállalót azon elŇĎnyöktŇĎl, amelyet részére a munkavégzés helye szerinti jog biztosítana. 

 

Azaz hiába kötnek ki a felek magyar jogot, meglepetés érheti a munkáltatót, amikor a munkavállaló esetleg több szabadságot akar kivenni, mint ami neki a magyar Munka Törvénykönyve alapján járna. Vagy gondban lehet a munkáltató akkor is, ha a magyar viszonyokhoz képest lényegesen nehezebb felmondania a munkavállalójának. Fontos ezeket a kérdéseket már a munkaszerzŇĎdés megkötésekor szem elŇĎtt tartani.

 

TB- és adókomplikációk

Távmunkában foglalkoztatott külföldi személy esetén fel kell továbbá készülni arra is, hogy a tb- és adókonzekvenciák a szokásostól eltérŇĎen alakulnak. Így a külföldi munkavállaló, ha otthonról végzi a feladatát, a saját tb-rendszere alatt marad. Ez azt is jelenti, hogy az utána fizetendŇĎ járulékot nem a munkáltató fogja levonni a fizetésbŇĎl, hanem ennek megfizetésérŇĎl a munkavállalónak magának kell gondoskodnia – ideértve a megfelelŇĎ hatósági adminisztrációt is. 

 

Általánosságban, a munkabér utáni jövedelemadó is a munkavégzés helye szerinti országban lesz fizetendŇĎ. Kérdések merülhetnek fel azonban akkor, ha a távmunkában foglalkoztatott alkalmasint Magyarországra jön és munkáját, akár minimális részben is, a foglalkoztatója irodájában tölti. Meg kell-e ilyenkor osztani az alapot és a magyar foglalkoztatásra jutó szja-t itthon kell-e befizetni? A válasz elvileg igen, de nem lenne meglepŇĎ, ha a gyakorlatban ez keveseknek jutna az eszébe. 

 

Foglalkoztassunk otthon vagy ne?

A sok komplikáció és a szigorú munkavédelmi felelŇĎsség értelemszerŇĪen veti fel a kérdést. megéri e egy-egy munkavállalót „home office”-ban foglalkoztatni? A távmunka népszerŇĪségének ugrásszerŇĪ növekedése azt mondatja, hogy igen. Addig is azonban, amíg a jogalkotó egyes munkajogi szabályokat nem szab át megfelelŇĎen a távmunka kereteire, a feleknek érdemes meggondolniuk, hogy munkaszerzŇĎdés helyett esetleg egy más foglalkoztatási formát (pl. megbízási vagy vállalkozási szerzŇĎdést stb.) alkalmazzanak. 

 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció