A digit√°lis munkahely √ļjraind√≠t√°sa

Alapjaiban változtatta meg a fehérgalléros munkavégzés paradigmáját a COVID-19 világjárvány tavaly márciusi kirobbanása. A fél világ a szó szoros értelmében home office-ba kényszerült: egy amerikai kutatás szerint a pandémia elŇĎtt az Egyesült Államokban körülbelül a munkavállalók 15 százaléka élt az otthoni munkavégzés lehetŇĎségével, míg az elmúlt évben ez az arány közel 50 százalékra nŇĎtt.

A Deloitte Digital 2020 májusában végzett hazai reprezentatív lakossági felmérése szerint Budapesten a megkérdezettek 46 százaléka, vidéken pedig 29 százaléka cserélte le irodai munkaállomását egy otthoni íróasztalra.

 

Négy nagy kihívás

A távmunka tömegessé válása négy nagy területen állította kihívás elé a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt. 

  • Produktivitás: hogyan lehet fenntartani a munkateljesítményt az otthon ingergazdag környezetében? 
  • Közösségi kapcsolatok: hogyan lehet biztosítani a munkatársak közötti közösségi interakciókat, valamint segíteni az új kollégák integrálását a csapatba? 
  • Fejlesztés és tanulás: milyen lehetŇĎség van a virtuális térben a soft skillek, különösen az interperszonális képességek fejlesztésére? 
  • Innováció: hogyan kerülhetnek felszínre új ötletek és innovatív megoldások spontán interakciók hiányában?

 

 

A digitális munkahely nem pusztán videóchat

A kihívásokat azok a szereplŇĎk tudták elŇĎnyükre fordítani, akik a digitális munkahelyet tágabb perspektívában értelmezték, mint pusztán egy-egy új videóchat megoldás bevezetése. 

 

„A kitörési pont azoknál a vállalatoknál volt megfigyelhetŇĎ ezen a téren, akik a digitális térben felhalmozott adatvagyont tudatosan alkalmazták teljesítményfejlesztésre és a munkavállalói jólét növelésére. A digitális munkahely átalakulása párhuzamba állítható azzal, ahogy a zeneiparban a kazettáktól, a CD-ken és MP3 lejátszókon keresztül eljutottunk a streaming szolgáltatásokig. A multimédia világához hasonlóan a munkaszervezésben és -irányításban is a perszonalizált, szokásokat és magatartásmintákat figyelembe vevŇĎ adatmodellek és a mesterséges intelligencia teszik lehetŇĎvé a munkavállalók számára a személyes teljesítmény-asszisztens létrehozását. Ezáltal a munkafolyamatokat, abban az idŇĎben és olyan kombinációban lehet a munkatársakhoz allokálni, melyek az ŇĎ képességeiknek, preferenciáiknak és hatékonyságuknak megfelelŇĎ. A munkavállalókra szabott tevékenységek illesztésével nemcsak a feladatok eredményessége nŇĎ, hanem a dolgozók jóléte is javul” – foglalta össze Drácz Dániel, a Deloitte Digital szenior menedzsere.

 

Hálózatelemzés digitális lábnyommal

A teljesítménynövelés mellett a munkavállalói digitális lábnyom kihasználásának másik legfontosabb területe a hálózatelemzés: a munkahelyi kollaborációs platformokon való kapcsolatok olyan mintázatokat rajzolnak ki, melyek gyakran fontosabbak, mint az adott cég szervezeti ábrája. Virtuális kapcsolatépítŇĎ eszközök segítségével ezen hálózatokra tovább építve lehet innovációt ösztönzŇĎ keresztfunkcionális találkozásokat erŇĎsíteni.  

 

A jövŇĎ munkahelye – fizikai és online szférák találkozása

„Ugyan a klasszikus irodai modelleket már sokan temetik, korántsem tŇĪnik úgy, hogy a fizikai munkahelyi tereknek végleg befellegzett volna. A digitális forradalom az irodai közeget is úgy alakítja majd át, mint amilyen változást az e-commerce indított be a fizikai értékesítésben. Bár sokan élvezik a távoli munkavégzés rugalmasságának elŇĎnyeit, legtöbben egyáltalán nem készültek még fel egy teljesen online irodára. Egy amerikai kutatásban a munkavállalók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy az irodai és otthoni munkavégzés közötti arany középutat tartja leginkább célravezetŇĎnek. Különösen az Y- és Z-generációs korosztály az, aki a fizikai kapcsolatokat nagyon is értékeli a munkájában is” – mondta Drácz Dániel.

 

A Deloitte Tech Trends 2021 tanulmányában további jó gyakorlatok találhatók a Thomson Reuters, a PayPal és a london Lloyd’s munkahelyein alkalmazott digitális megoldásokról.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció