Telefon a kábeltelevíziós hálózatokon

Furcsa kettősség jellemzi a vezetékes (hivatalosan helyhez kötött) telefonok piacát. Egyfelől a hagyományos vonalak száma folyamatosan apad, másfelől egy re újabb társaságok, újabb platformokon indítják el beszédátviteli szolgáltatásukat. Az alábbi táblázatok a kábeltelevíziós szolgáltatók telefonos kínálatáról, e piac szereplőiről adnak áttekintést.


A kábeltelevíziós (KTV) hálózatokon nyújtott telefonszolgáltatás – vagy röviden kábeltelefon – elterjedését két technológia megjelenése segítette elő. Az egyik a ma már lassan mindenhol eluralkodó IP, a másik a DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) szabvány, ami lényegében a KTV-hálózatokon történő kétirányú adatátvitelt teszi lehetővé. Ezeknek köszönhető, hogy kábelszolgáltatók elindíthatták internet-szolgáltatásukat. Ehhez a korábbi zárt rendszerükből egy kijáratot is kellett létesíteniük a világháló felé, s így az előfizetők már nemcsak a fejállomásról kaphattak jeleket, hanem a föld bármely pontjáról, honlapjáról, emailes postafiókjából. Ezek a jelek pedig akár beszédhangok is lehettek.


Innen kezdve már viszonylag egyszerű a kábeltelevíziós hálózaton a telefonszolgáltatás elindítása. Első lépésként a rendszer szívét jelentő fejállomáson telepíteni kell egy, a hagyományos telefonközpontok funkcióit (a hívások kezelését, a hálózaton belüli hívások irányítását, a kimenő hívások továbbítását, illetve a bejövő hívások kapcsolását) ellátó eszközt, ami az IP-technológia világában a softswitch nevet kapta. Másodszor meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a hívó elérje a hívott állomást. Ezek bármelyike lehet kábeles előfizető, de ha egyikük már más, vezetékes, mobil (esetleg újabb kábeles) szám, akkor a hívásnak ki kell lépnie a saját hálózatból – vagy fordított irányba be kell lépnie oda. Ezt teszi lehetővé a különböző hálózatok összekapcsolása, illetve az ezt jogilag megalapozó szerződés. Egy ilyen, a távközlési partnerszolgáltató felé létesített átjáróval elméletileg (a lánckapcsolatok,vagyis tranzit-átvitel útján) minden, hazai és külföldi, vezetékes, mobil vagy akár VoIP szám elérhetővé válik.


A kábeltelevíziós társaságok így szinte teljes értékű telefonszolgáltatást kínálhatnak. És ha a hatóságnál is ekként definiálták magukat, akkor lehetővé kell tenniük a például a számhordozást is. De ha nem csak a mástól elcsábított ügyfelekre számítanak, hanem újakat is remélnek, akkor számukra új telefonszámot kell biztosítaniuk. Ehhez pedig a KTV-szolgáltatóknak a hatóságtól saját számmezőt kell igényelniük. Ezek a hagyományos telefonokéhoz hasonlóan fix (helyhez kötött) számok, így egy adott településen ugyanazt a körzetszámot (például Budapesten az 1-est, Miskolcon a 46-ost) viselik.


A kábeltelefon a a VoIP egyik válfaja, de ezt az előfizető közvetlenül nem érzékeli, így rendszerint használható a hagyományos telefonkészülék. Az előfizetőhöz viszont egy koax kábelen érkezik a közös jelfolyam, amit egy berendezés (kábelmodemmel egybeépített analóg telefonadapter) választ szét, így a megfelelő csatlakozóhoz illesztve az eszközöket, egyszerre nézhetők a tévéműsorok, használható az internet és a telefon. Ezt a berendezést a szolgáltatók általában térítésmentesen biztosítják, az ő tulajdonuk marad. A hagyományossá átalakított telefonvonalra a telefonon kívül csatlakoztatható vezeték nélküli DECT készülék, kis analóg alközpont, üzenetrögzítő, fax is.
A kábeltelefon egyik legvonzóbb tulajdonsága az ár, azon belül is főként az, hogy a hálózaton belüli (vagyis egy szolgáltató által ellátott összes település ügyfelei közötti) hívások általában ingyenesek. Ennek egyszerű magyarázata van: a hívásnál ugyanis a softswitch azonosítja a hívót, majd a hívottat, és ha mindkettőnek van olyan IP-címe, amit ő kezel, egyszerűen összeköti őket, anélkül, hogy a hívás átlépne más telefontársaság hálózatába. Saját hálózaton belül viszont IP-jelként a szokásos internetforgalom része marad, így nem igényel többletköltséget a szolgáltatótól.


A kábeltelevíziós piac meglehetősen heterogén. A közel félezer társaság közül a legkisebbek köre alig néhány száz, a legnagyobb UPC néhány százezer előfizetőt szolgál ki. A kábeles telefonszolgáltatás először az UPC indította el, 2004 szeptemberében. Azóta mintegy tucatnyi társaság lépett erre a piacra, többségük önmaga nyújtja mindhárom lehetséges szolgáltatást (kábeltévé + internet + telefon = TriplePlay). Érdekesség egy új típusú szolgáltatási forma megjelenése. Néhány társaság (például TrioTel, Dunakanyar Holding) arra specializálódik, hogy megteremti az internet- és telefonszolgáltatás feltételeit más, olyan kisebb kábelhálózatok üzemeltetőinek, amelyek saját erejükből ezt nem tudnák megtenni. Mindezekről részletesebben a hazai kábeltelefonos kínálatot bemutató táblázatok adnak áttekintést.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció