Az elmúlt hét második felében rendezte meg a CEBC  a vezérigazgatók huszadik találkozóját a Sárvári Spirit Hotelben. A háromnapos rendezvény rekordlétszámú érdeklődőt vonzott, közel 300 cégvezető kereste - volt és jelenlegi miniszterek, állami vezetők társaságában - a kiutat a válságból, miközben jutott erő jótékonyságra, a manapság csak networkingnek nevezett kapcsolatépítésre és kikapcsolódásra is.

A konferencia a hét közepén egy üzleti ebéddel kezdődött, a korán érkezőknek Rogán Antal, az OrszággyĹąlés gazdasági bizottságának elnöke foglalta össze a nem túl rózsás helyzetet és a lehetséges kitörési pontokat. Ugyanehhez a témához – még a nyitónapon – némiképp másképp közelített Tölgyessy Péter elemző, másként Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatási igazgatója, és megint másként Hankiss Elemér, aki a megszokott sztereotípiák helyett (miszerint bizonytalanságban nem lehet élni) levezette, hogy amióta világ a világ és ember az ember, mindig is bizonytalanságban kellett élni. Irodalmi, filozófiatörténeti idézetekkel tarkított előadása még ezen is túlment, tulajdonképpen megkedveltette, vagy legalábbis elfogadtatta a hallgatósággal a bizonytalanságot, mint az élet alapvető közegét.

Azt gondolná az ember, hogy egy vezérigazgatói találkozón a közgazdaságtan dominál, és a fent említett Hankiss-előadás csak üdítő kiruccanás a humán szférába, de nem! A második nap délelőttjén is akadt egy hasonló kultúrtörténeti előadás: Bőgel György (aki egyben a rendezvény egyik házigazdája, moderátora is volt) különféle helyzeteket vázolt fel a mai vezetési stratégiák példatárából, és mindegyik példára Tomka János mutatott fel egy bibliai előzményt Jézus "vezetői stratégiáiból". Hiába no, ahogy a prédikátor Salamon mondja: „a mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt”!

A vezérigazgatói találkozók immár hagyományos része a jótékonykodás is: a második nap estéjén jótékonysági árverés keretében közel egymillió forint gyĹąlt össze a támogatók által árverésre bocsátott árucikkekre leadott vezérigazgatói licitekből, amit felerészben a „Messzehangzó Tehetségek Alapítvány”, felerészben pedig az Accenture által meghirdetett „Képességek a sikerért 2010” címĹą pályázat nyertese vehetett át. Ez utóbbi az úgynevezett Szociális Bringa Program, amely Budapest hátrányos helyzetĹą lakóit megismerteti a kerékpározással, illetve a kerékpárszereléssel, s ezzel egyidejĹąleg szakmához, munkához és a szabad helyváltoztatáshoz teremt számukra lehetőséget. A program vezetője egy biciklibelsőkből készített (egyébként rendkívül jó szabású, kifejezetten csinos) ruhában köszönte meg az adományt, s bár ő ezzel csak az alapítvány és a bringa kapcsolatára utalt, az ötcsillagos szálloda ötfogásos vacsoráját fogyasztó vendégek talán másra is asszociálhattak, hisz ez az öltözék éppenséggel ellenpontozta mondjuk az Ermenegildo Zegna öltönyöket, amelyekről másnap „A magyarországi luxuspiac” panelben esett szó.

A konferencia panelbeszélgetéseinek résztvevői egyébként gyakorlati szemszögből is megvizsgálták azokat az elméletileg senki által nem vitatott aranyigazságokat, miszerint a kiutat a gazdasági válságból az oktatás megreformálása vagy éppenséggel az export jelentik. Pesszimista és optimista nézetek ütköztek szinte minden kerekasztal-beszélgetésen, függetlenül attól, hogy éppenséggel az energetika, a bankok, a távközlés vagy a HR-kérdések kerültek szóba.  A XX. jubileumi vezérigazgatói találkozón – csakúgy, mint a tíz éve megrendezett első óta szinte mindegyiken – kiemelt hangsúlyt kapott az informatika: két beszélgetés és két önálló előadás is a gazdaság húzóágazatának tekintett témakört járta körül, a fentiek mellett a távközlés és az online business is kapott egy-egy nagy érdeklődéssel kísért panelt, sőt, a kutatás-fejlesztésről rendezett kerekasztal körül is többen IT-cégeket képviseltek.