A fiatalok már nem különböztetnek meg analóg és digitális világot

A digitalizáció kulturális hatásait térképezte fel egy átfogó kutatásában a Kantar Hoffmann, a Magyar Telekom megbízásából. A kutatási eredményekből többek közt kiderül, hogy a fiatalabb generációk számára már nem értelmezhető a digitális világ megkülönböztetése a „valós” világtól, számukra nem érthetőek ezek a fogalmak.

A magyarok internethasználati szokásairól és a digitális fejlődés szemléletformáló hatásairól ad átfogó képet a Kantar Hoffmann Connected Life nemzetközi felmérése a 14 év feletti heti internetezőt körében, illetve az ezt kiegészítő etnográfiai és szemiotika vizsgálat, valamint 11 hazai szakértő háttérelemzése.

 

 

Az eredményekből kiderül, hogy az internetező magyarok naponta 2,5 órát töltenek átlagosan az on-line térben, a kapcsolódások fele telefonról, fele pedig PC-ről történik. Öt felhasználóból négy rendelkezik okostelefonnal, PC-je a válaszadók 88%-ának van, tabletet vagy más eszközt pedig csak minden hatodik internetező használ. A szolgáltatások vagy termékek online vásárlása a válaszadók 44%-ának már ismerős, azok viszont kevesen vannak, akik a napi fogyasztási cikkeket is ezen a csatornán szerzik be. Nagy népszerűségnek örvendenek ugyanakkor a közösségi média oldalak: a kutatásban résztvevők kétharmada használja naponta ezeket a felületeket, amelyek közül a Facebook-ot részesítik előnyben a legtöbben.

 

Az internet nem pusztán gyakorlati szinten változtatja meg az életünket: az általános szemléletünket is felülírja. Ennek egyik kiemelt aspektusa a digitális és a valós világhoz való hozzáállásban mutatkozik meg. A felmérés szerint az X és az idősebb generációk két külön térként értelmezik ezeket, és a valódit érzik természetesnek, komfortosnak és – ami a legfontosabb – értékesnek a másik ellenében. Ezzel szemben a fiatalabb, Alfa, Z és Y generációk többségének értelmezhetetlen a két dimenzió szétválasztása: számukra egyetlen világ létezik, amely valós, de digitalizálódott. Az X és Y generáció tevékenységeiben már kihasználja a digitális lehetőségeket. Az Z és Alfa generáció számára mindez természetes: ők digitális bennszülöttek.

 

 

A digitalizáció eszközt jelent az állandó tanuláshoz: a tudás megosztása mindegyik fél számára inspiráló és előremutató. Bár felgyorsítja a globalizáció térnyerését, a humanizálódás és a digitalizáció nem zárják ki egymást. A pozitív értékek (humanizálódás, közvetlenség, kapcsolódás, egyszerűség) a digitalizáció következtében nem sérülnek, sőt: a digitalizáció beépülésével, annak szolgálatába állítva alakíthatjuk és gazdagíthatjuk világunkat, derül ki a Kantar Hoffmann kulturális jelenségeket vizsgáló kutatásából.

 

Generációtól független tapasztalat a közvetlen környezet értékeinek felértékelődése. Az élhetőség, a közösség, az emberi lépték keresése egyre fontosabbá válik. A gyorsaság helyett a lassítás, az élet természetes folyásának élvezete, a könnyedség, a természetesség, az őszinte pillanatok kerülnek előtérbe, ezekben keressük személyes komfortérzetünket. A digitalizáció segíti a közösségek megtalálását, támogatók szerzését, bevonódást.

 

 „A digitalizáció már rég túl nőtt a technológián, sokkal inkább az emberekről, a különböző entitásokról, a társadalom átformálódásáról, kulturális változásokról szól. Így Magyarország egyik vezető infokommunikációs cégének egyértelmű a küldetése: hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy a digitalizáción keresztül mindenki aktív és teljes jogú részese lehessen annak a tüneményes kornak, amelyben élünk” – hangsúlyozta a Magyar Telekom vezérigazgatója. Christopher Mattheisen szerint a digitalizáció nyújtotta lehetőségek csak akkor tudnak érdemiek lenni, ha minél többek számára elérhetőek.

 

A Magyar Telekom és a Kantar Hoffmann kulturális jelenségeket vizsgáló kutatásának összefoglalója elérhető a http://digitalismost.hu/ oldalon.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció