T√©ged is megfigyelnek? Egyre gyakoribb az illeg√°lis adatgyŇĪjt√©s

Nem is gondolnánk, naponta hány alkalommal figyelnek meg, sŇĎt, akár hallgatnak is le bennünket, miközben mi mit sem sejtve vásárolunk, szórakozunk vagy éppen pihenünk. Pedig minden egyes ilyen felvételrŇĎl részletes és teljeskörŇĪ tájékoztatást kellene kapnunk a hatályos GDPR-rendelkezések alapján.

 

Óriási bírság a jutalom

 

Nemrég harmincmillió forintra bírságolt egy budapesti szépségközpontot a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH). Az üzletben 32 kamera figyelte a vendégeket, sŇĎt, le is hallgatták ŇĎket, ezzel súlyosan megsértve az adatgyŇĪjtési szabályokat. A NAIH több bejelentést is kapott a szabálysértésrŇĎl, ezeknek nyomán kezdtek vizsgálódni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a cég a GDPR és az Infotörvény több rendelkezését is megsértette szabálytalan adatgyŇĪjtésével – és kezelésével. A vállalkozás a kamerák használatához elengedhetetlen jogalapot sem adta meg, a vendégek és munkavállalók adatait pedig beleegyezés nélkül gyŇĪjtötte.

 

Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász szerint az adatvédelmi hatóságok korábban csak a súlyosan indokolt esetekben jártak el, most azonban az látszik, lejárt a türelmi idŇĎ, egyre gyakoribbak lesznek az ellenŇĎrzések.

 

„Rengeteg az olyan üzlet, ahol még mindig a rég elavult, 2018-as gyakorlatot alkalmazzák. Ha olyan helyen járunk, ahol egy táblán az olvasható, hogy a belépésünkkel hozzájárultunk, hogy kamerafelvétel készüljön rólunk, viszont nem találunk adatkezelési tájékoztatót, vagy alaprajzot, akkor már biztosan tudhatjuk: az a cég híján van a megfelelŇĎ adatkezelési protokollnak és a jogi megfeleltetésnek is” – árulta el a szakértŇĎ.

 

freepik.com

 

Az otthoni kamerarendszer kivétel!

 

Ha magánszemélyként üzemeltetünk kamerát a házunkon vagyonvédelmi célokból, akkor a GDPR-szabályozás nem vonatkozik ránk. Arra viszont ebben az esetben is fontos figyelni, hogy a kamera látószögébe ne essen se a szomszéd telek, se közterület, ez ugyanis jogi problémákat vonhat maga után.

 

Mi a teendŇĎ, ha illegális megfigyelést észlelünk?

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás nincs tisztában a szabályokkal, ŇĎk komoly büntetés elŇĎtt állhatnak.

 

Dr. Tóth Judit Lenke

„Ha rejtett kamerás megfigyelést észlelünk, vagy egyértelmŇĪvé válik, hogy vásárlóként nem kaptuk meg a megfelelŇĎ tájékoztatást, elŇĎször a céghez kell fordulnunk. Megkérhetjük ŇĎket, hogy mutassák meg a kihelyezett kamerák pontos helyét, vagy írhatunk panaszlevelet. Fontos, hogy írásos nyom is maradjon a kommunikációról. Ha ez süket fülekre talál, 30 napos határidŇĎ után lehet a megfelelŇĎ jogi lépéseket megtenni” – árulta el Dr. Tóth Judit Lenke.

 

„Már az ajtóban ki kell helyezni legalább az adatkezelési tájékoztató kivonatát, a kamerajelet, de az üzlet területén ki kell rakni egy alaprajzot is, ami az üzemelŇĎ kamerák pontos helyét jelöli. Ami szintén nagyon fontos, ám sokszor elmarad, hogy a munkavállalók elŇĎtt is ismertetni kell a megfigyelés menetét, erre a munkaszerzŇĎdésben is ki kell térni" – tette hozzá.

 

A cégeknek a legtöbb esetben sem a megfelelŇĎ képzettség, sem elegendŇĎ idŇĎ nem áll a rendelkezésükre, hogy szabályos és átlátható rendszert állítsanak fel és ezzel elkerüljék a milliós bírságot. Nekik óriási mentŇĎöv lehet egy specialista (GDPR-szakértŇĎ vagy adatvédelmi jogász) felkeresése, aki egy-két nap alatt hatékony megoldást nyújt a problémára.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció