Reprezentatív kutatás a magyarok klímavásárlási szokásairól

A magyarok 67 százalékának nincs otthon klímája, legnagyobb arányban ventilátorral hűtenek a nyári melegben. Akik mégis vásárolnak, azok egyértelműen az ár és az energiafogyasztás alapján hozzák meg a döntésüket – derül ki a Hisense friss reprezentatív kutatásából. 

Új készülék beszerzésekor a nőknek és a 60 évnél idősebbeknek különösen sokat számít a szerelők véleménye. A klímával rendelkező magyarok a hűtés funkció mellett a fűtést is szívesen használják, de 10-ből csak 3 magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköz. 

 

A magyarok klímavásárlási- és használati szokásait mérte fel az elektronikai gyártó Hisense: a Pulzus által készített reprezentatív kutatásból kiderül, hogy mivel hűtik magukat a magyarok a legnagyobb nyári hőségben, hogy milyen tényezők a legfontosabbak új készülék beszerzésekor és hogy mit gondolnak a klímák fűtési funkciójáról. 

 

 

A hagyományos módszerekre esküsznek a magyarok

 

A hazai klímapenetráció igen alacsony: a magyarok 67 százalékának nincs klímája otthon, amelynek oka leginkább a készülékek ára. A kutatás rávilágít, hogy a legtöbb otthon alkalmas lenne a klímák beszerelésére. A válaszadók mindössze 11 százaléka jelezte, hogy nem lehet megfelelően beszerelni a klímát az otthonába. A nyári forróságban a magyarok 58 százaléka ventilátorral próbál hűteni, minden negyedik magyar pedig a szellőztetésre esküszik. Többen viszont a hagyományosabb módszerekre voksolnak: felmosással, nedves ruha párologtatásával igyekeznek lehűteni otthonukat. 

 

Ismerik és használják a fűtési funkciót

 

Cseh József, a Hisense klímákért felelős értékesítési menedzsere hozzátette, hogy a klímával rendelkező magyarok nagyobb része használja fűtésre is a készüléket: a válaszadók 62 százaléka – mindez egyértelműen megfigyelhető a nők és a középkorúak körében. Meglepő viszont, hogy a fűtési funkciót a községben élők különösen nagy arányban használják (77 százalék). Ennek ellenére, csak tízből három magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköze – a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják ezt (37 százalék), az idősebbek viszont inkább kiegészítésnek látják.

 

„Még a hőszivattyús tarifa nélkül is kb. 15-25 százalékot csökkenhetnek a fűtési költségeink, „H” tarifával pedig akár 30-40 százalékot is spórolhatunk a klímákkal. Ha a fűtésünket szeretnénk így megoldani, akkor érdemes kifejezetten fűtésre tervezett készüléket választani. Ezek jellemzően 25-30 százalékkal drágábbak, mint a nem elsődlegesen fűtésre készült modellek, ugyanis ezek a típusok jellemzően nagyobb méretűek és nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek. Modelltől függően -25-30 °C-on is üzemképesek, a külső hőmérséklet csökkenésével pedig nem romlik a teljesítményük” nyilatkozta a szakértő.

 

 

Az energiafogyasztás is fontos szempont a döntésben

 

A kutatás rámutat, hogy akinek már van klímája vagy tervezi a vásárlást, annak a legfontosabb tényező az ár: a válaszadók 70 százaléka ez alapján dönt. Közel ugyanilyen fontos szempont a készülék energiafogyasztása, harmadik helyen a garanciafeltételek állnak, majd a márka. A dizájn nem számít a magyaroknak, a nőknek viszont fontos a szerelő véleménye. Minden ötödik nő mondta azt, hogy a szerelő ajánlására választ klímakészüléket. Ez az arány van, ahol erősebb: minden harmadik 60 évnél idősebb dönt a szerelő javaslata alapján. 

 

Cseh József elmondta, hogy a márkától és felszereltségtől függően az ár változó. Egy alapkészüléknek számító, 3,5 kW-os klíma kb. 150 ezer forinttól elérhető, amihez jön a telepítés költsége és a szükséges éves karbantartás (kb. húszezer forint). Kiemelte, hogy a karbantartást érdemes befektetésnek tekinteni, hiszen az eltömődött alkatrészek először csak hatásfok- és teljesítménycsökkenést okozhatnak, később viszont csökken a gép várható élettartama. Ráadásul a meglazult elektromos bekötések akár lakástüzet is okozhatnak.

 

Az átlagosnál melegebb nyarat várnak idén

 

A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb nyár áll előttünk, ami a lakossági szegmensben az egyik legerősebb motiváció. Mindez pedig újabb löketet adhat a beruházási kedvnek.  

 

„A felmérésből látjuk, hogy sajnos a magyarok nagy része, mintegy 41 százaléka, nem szeretne több pénzt kiadni egy energiatakarékos készülékért, ha az csak hosszabb távon hoz megtérülést. Minden ötödik ember csak legfeljebb 30 ezer forinttal lenne hajlandó többet fizetni, és mindössze minden tizedik válaszadó fizetne 60 ezer forinttal többet. Most viszont érdemes erre külön is figyelni, hiszen a június 1-től induló otthonfelújítási program érinti a klímaberuházást is. Sok család nagyon jól járhat vele, mert a fűtés és melegvíz-előállítás korszerűsítése is a támogatott beruházások között van” – tette hozzá a szakértő. 

 

Cseh József azt is kifejtette, hogy a klímák kiválasztásánál a korábban extrának számító WiFi, valamint a légtisztítási funkció mára gyakorlatilag alapfelszereltségnek számítanak. Vannak olyan készülékek, amelyek képesek automatikusan pótolni a friss levegőt a beépített CO2 érzékelő által szabályozva, ilyen például a Hisense Fresh Master is. A high-tech készülékek ezt a piacot is elérték és egyes modellek túlmutatnak a hagyományos légkondicionáláson. Akár mesterséges intelligenciát is alkalmazhatnak, hogy optimalizálják a fogyasztást és a tökéletes légtisztítást. A Hisense is ebben az irányban halad, hiszen idén vezette be a Hisense Energy Pro X modellt, amely a helyiség infrafénnyel történő, 3D-s letapogatása után magától állítja be a légáramot.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció