Módosítanák az e-kereskedelemmel kapcsolatos törvényeket

Nem kell az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeknek a reklamációk fogadására üzlethelyiséget fenntartaniuk - egyebek mellett ezt tartalmazza az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos törvényeket módosító javaslat, amelyet Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter terjesztett a parlament elé, a szöveg az Országgyűlés honlapján olvasható.
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény eddig nem tartalmazta a vállalkozás és a fogyasztó meghatározását, a módosítás keretében most átveszi az uniós definíciókat. A lényeg, hogy fogyasztó csak magánszemély - a jog terminológiájával: természetes személy - lehet.

Korlátok közé szorítja a javaslat azt, hogy miképpen küldhetnek reklám anyagokat - elektronikusan - a cégek a fogyasztóknak. Azt nem részletezi a törvényjavaslat, hogy egy forgalmazó, kereskedő, vagy szolgáltató miként juthat hozzá leendő ügyfelei adataihoz, de azt kimondja, hogy elektronikus hirdetés csak a kifejezett hozzájárulásukkal küldhető nekik. A hozzájárulásokról, valamint a hozzájárulók személyes adatairól nyilvántartást kell vezetni. A hirdető csak az eredeti felhatalmazásban szereplő - valamint az azokhoz hasonló - termékekről és szolgáltatásokról küldhet hirdetést. Új termékre és szolgáltatásra másik felhatalmazást kell kérni.

Aki eljutott odáig, hogy elektronikus úton rendeljen árut, annak a megrendelés elküldése előtt ajánlatos újra átnéznie a kitöltött blankettát, a szolgáltatónak pedig lehetővé kell tennie azt, hogy feladás előtt még módosíthassa az ügyfél a megrendelést. Elküldés után a szolgáltatónak vissza kell igazolnia a megrendelést, és ha ezt 48 órán belül nem teszi meg, akkor a megrendelő mentesül mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a blanketta elküldésével vállalt.

A javaslat a közvetítő szolgáltató - az internet szolgáltató - kéretlen levelekért való felelősségét kizárja. Viszont akit kár ért a jogellenes tartalmú információ miatt, az kérheti a közvetítő szolgáltatótól a jogsértés abbahagyását.

Jövő év március utolsó napjától nem kell ügyfélszolgálati irodát működtetniük az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Elég, ha elektronikusan működtetik az ügyfélszolgálatot, viszont üzemzavar esetén biztosítaniuk kell a telefonos elérhetőségüket. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy az uniós gyakorlat szerint az országok többsége a jövőbeni magyar szabályokkal egyező előírást alkalmaz. Ha maradt volna az üzlet-fenntartási kötelezés, akkor a magyar cégek versenyhátrányba kerültek volna a külföldiekkel szemben.
 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció