Magyarországon 60-70 százalékos a digitális analfabéták aránya

Informatikai konferencia a Dunán

Magyarországon hatvan-hetven százalékos a digitálisan írástudatlanok aránya, és félmillió lakos ha akarna sem tudna szélessávon internetezni az infrastruktúra fejletlensége miatt - áll az Internethajó című budapesti szakmai tanácskozás alkalmából megjelent elemzésben.
Az Európa nevű folyami konferenciahajó csütörtökön kora délután futott ki az Újpest rakpartról, fedélzetén a magyar informatikai szakma krémjével. A magáncégek, kormányzati szervek és a tudomány képviselői az információs társadalom magyarországi fejlődéséről tanácskoznak.

Külön szekcióban vitatták meg többek között az internet alapú tévézés (IPTV) lehetőségeit és a felhasználók aktivitásán alapuló úgynevezett webkettes alkalmazások kilátásait. Ugyancsak külön szekcióülésen foglalkoztak az elektronikus kereskedelem, és az internetes banki szolgáltatások helyzetével, illetve az online közigazgatás helyzetével.

A beszélgetések vezérfonala Kék Notesz 2007 című jelentés az infokommunikáció magyarországi helyzetéről. A szervezők és az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) együttműködésével készült beszámolóból kiderül, hogy Magyarország "eminens sereghajtó", azaz a lakosság csupán egyharmada internetezik, de majdnem mindenki szélessávú kapcsolaton keresztül.

A szélessávú internet lassabb, mint Nyugat-Európában, igaz, Magyarországon is csökken a szolgáltatás ára, viszont 500 ezer ember (a lakosság 5 százaléka) nem tud hozzáférni lakhelyén az infrastruktúra elmaradottsága miatt.

A száz lakosra jutó mobiltelefon-előfizetések száma 2006 végén már 99,1 volt, de ez nem jelenti, hogy lassan mindenkinek telik saját készülékre, a felmérések szerint ugyanis a 14 évnél idősebbek kétharmada használ csak maroktelefont.
 Magyarországon még mindig hatvan-hetven százalékos a digitális analfabéták aránya, és a lakosság fele kifejezetten idegenkedik a számítógéptől - állapítja meg a jelentés.

A kulturális örökség digitalizálásának ügye sem áll túl jól: helyenként elszórtan folyik csak a munka, tervszerűség helyett az esetlegesség a jellemző, holott a feldolgozásra váró anyag óriási.

Az elektronikus közigazgatás működéséhez szükséges rendszerek kiépítése viszont befejeződött, és ebből a szempontból 2006-ban Magyarország lépett előre a legnagyobbat az Európai Unióban, a 23.-ról a 14. helyre.

A nyolcadik éve rendezett Internethajó konferencia alkalmából kiadott helyzetjelentés Helyünk a nagyvilágban című összefoglaló fejezetéből végül kiderül, hogy "Magyarország a közel egy évtizede megszokott helyén, a követő országok középmezőnyében található, folyamatosan a felzárkózás és a leszakadás határán egyensúlyozva."
 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció