Telefon apad, szélessáv árad

A Nemzeti Hírközlési Hatóság havonta közzéteszi a vezetékes piac változását tükröző gyorsjelentését – és ebben immár nemcsak a hagyományos telefonok darabszámai szerepelnek, hanem szélessávú internet-hozzáférése alakulása. Ami persze szintén nemcsak telefondróton (ADSL) valósítható meg, hanem például kábeltévés hálózaton is. De ha már ez is benne van, akkor érdemes figyelembe venni, hogy ezt a fajta (koax) kábelt egyre több szolgáltató telefonálásra is alkalmassá teszi. Akkor pedig az ilyen telefonok adatai is szerepelnek a statisztikában.

A jelentés az öt egykori monopolszolgáltató (Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom és Monortel), a vezető alternatív szolgáltatók (PanTel, Tele2, GTS Datanet, eTel) és a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok (UPC, T-Kábel, Fibernet, DIGI) önkéntes adatközlésére épül. A legfrissebb adatok szerint a szélessávú hozzáférések száma július végén 1 millió 64 ezer volt az egy hónappal korábbi 1 millió 46 ezer után. Ezen belül a telefonos xDSL-re előfizetők száma júliusban 1,49 százalékkal 706 ezerre, a négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató ügyfeleinek a száma pedig 2,03 százalékkal, közel 358 ezerre nőtt.
A jelentésben szereplő négy legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató részesedése a teljes kábelmodemes piacon 75-80 százalék körüli, így – a vezeték nélküli hozzáféréseket nem számolva – a teljes magyarországi szélessávú előfizetői tábor meghaladja az 1,17 milliót.
Júliusban folytatódott a bekapcsolt vezetékestelefon-vonalak számának csökkenése. A vonalak száma több mint 10 ezerrel 3 millió 293 ezerre apadt, ennek megfelelően a 100 lakosra jutó hangátviteli csatornák száma az előző havi 32,85-ről 32,75-re változott. Még jobban tükrözi a népszerűség-vesztési folyamatot, ha egy éves távlatban vizsgáljuk, ez idő alatt is közel százezerrel csökkent a vezetékes vonalak száma, ami 2006 júliusában még 3,397 millió volt.

Van azonban egy érdekes mutató, amiről önmagában kevesebb szó esik, ez pedig a telefonok számának alakulásán belül az üzleti fővonalak számának változása. A teljes vonalszám nagyjából 2000 végén tetőzött (3,798 millióval), s onnantól összességében, de főleg a lakossági telefonoknál folyamatos apadás tapasztalható. Ezzel szemben az üzleti vonalak száma 1999-tól 2003-ig folyamatosan, összesen 80 százalékkal gyarapodott, és azóta többé-kevésbé stagnál. (Míg 1999-ben az összes vonal 15 százaléka volt üzleti, ma már ez a mutató elérte a 25%-ot.)

A kezdeményezett hívások időtartama általában kiegyenlített, mindössze az évszakok változásával összefüggő telefonhasználati szokásokat tükrözi. A kezdeményezett hívások átlagos időtartama júliusban is maradt 3,02 perc, ugyanakkor az összesített beszélgetési idő (646 millió perc) elmarad a júniusi és az egy évvel korábbi értéktől is, mi a vonalszám csökkenésével magyarázható.
A verseny alakulását jelzi a következő két mutató. A közvetítőválasztást igénybevevők száma az előző hónaphoz képest 4 ezerrel 821 ezerre csökkent. Az előfizetők a hívásaikat a júniusi 12,56 százalék után júliusban 12,84 százalékban kezdeményezték közvetítőválasztáson keresztül és az előző havival megegyezően 83 millió percet telefonáltak ezen a módon. A csökkenés egyik oka lehet a végleges elvándorlás.
Júliusban az előfizetők 4 425, vagyis 2007-ben eddig összesen 39 823 földrajzi számot vittek át új szolgáltatójukhoz, így a hónap végére e lehetőség 2004. január elsejei bevezetése óta hordozott vezetékes vonalak száma 212 998-ra emelkedett.

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció