A gyógyszerezés terén be kell tartani az öt alapvető betegjogot

Az amerikai Institute of Medicine nemrég nyilvánosságra hozott kutatása szerint az amerikai kórházakban elkövetett gyógyszerezési hibák 26–32%-a egyszerű adminisztrációs okokra vezethető vissza. Majd minden harmadik beteg esetében megelőzhető lett volna a hibás adatbevitelből, az elírásból vagy éppen a hiányos adatok következtében bekövetkezett gyógyszerezési hiba.

Egyszerűen a folyamatok végiggondolásával és az automatikus betegazonosító rendszerek bevezetésén alapuló, belátható időn belül megtérülő befektetéssel az adminisztratív hibák kiküszöbölhetőek, vélik a szakértők. A biztonságos adminisztráció megspórolása mind a beteg, mind pedig a kórház érdekeivel gyökeresen ellentétes. „Hasonló jellegű európai kutatásról nem tudok, magyarországi tapasztalatokról pedig aligha lehet még beszámolni. Ennek oka, hogy a magyar egészségügyi intézmények körében egyelőre csak a tervezés stádiumában vannak a vonalkód technikán alapuló betegazonosító BCMA (bar code medication administration) rendszerek” – mondta Halász Árpád, a Zebra Technologies regionális vezetője. „Miközben az amerikai kórházak 30-35%-ában, Nyugat-Európában pedig még ennél is magasabb arányban vezettek be BCMA rendszereket, addig itthon még a kezdőlépéseknél tartunk. Pedig a világ számos kórházában már működő rendszerek rövid időn belül igazolták azokat az elvárásokat, amiket a vezetők a biztonságos és költséghatékony megoldás kapcsán megfogalmaztak. Ebben a helyzetben mindenki csak nyerhet. A kórház egy rövidtávon megtérülő befektetés révén nagyobb működési biztonsághoz jut. Minimálisra csökken a tévedésből eredő kockázat, lerövidül az adminisztrációra fordított idő, ehelyett az ápolók, a nővérek valóban a beteg szükségleteinek kielégítéséért tudnak fáradozni. A betegnek meg nem kell unalomig ismételnie a személyi adatait, vagy visszakérdezni, hogy biztosan a saját gyógyszerét kapta-e” – tette hozzá Halász Árpád.

Az egészségügyi biztonság kérdése a gyógyítás folyamatának minden szereplőjét egyre jobban foglalkoztatja. Nem véletlen, hogy a világ számos országában rohamléptekkel terjed a kórházi betegazonosítást szolgáló csuklópánt használata, mégpedig egy olyan zárt rendszerben, ahol a betegnek a kórházba történő felvétele pillanatától kezdve minden egyes gyógyítási lépése, így a gyógyszerezés is szoros ellenőrzés alatt történik. Az azonosító rendszer lelkét jelentő Z-band csuklópántból a világon eddig több mint 125 millió darabot forgalmazott a Zebra Technologies. A téma növekvő fontosságát bizonyítja, hogy az eladott mennyiség több mint 50%-a az elmúlt 18 hónapban került leszállításra.

Nagy Britanniában már átfogó előírások teszik kötelezővé a vonalkódon alapuló kórházi azonosítási technológiát, az amerikai kórházaknak pedig egyre nagyobb része áll át a kórházi  elektronikus adatnyilvántartásra. A csuklópánton lévő vonalkód révén a kezelőorvos számára a beteg kórképe, kezelésének története, és minden szükséges adat és információ – akár a betegágy mellett is - azonnal elérhetővé válik. A rendszer kiterjesztésével, így a laboratóriumi adatok bevonásával és a táplálkozási előírásokra történő kiterjesztéssel szinte teljesen ki lehet szűrni a tévedésből, adminisztrációs hibából fakadó pontatlanságokat.

„Prágától Bukarestig a mi régiónkban is már több rendszert leszállítottunk, Magyarországon mégis gyerekcipőben jár az automatikus betegazonosítás ügye” – közölte Halász Árpád. „Miközben minden egészségügyi intézmény rémálma, hogy tévedésből rossz gyógyszert adnak egy betegnek, összekeveredik 2 beteg azonosító kartonja, vagy éppen még egyszer beadásra kerül az épp bevett gyógyszer, addig a hazai rendszerek még mindig csak a tesztelés szakaszában vannak. Meggyőződésünk, hogy mind az egészségügyi kormányzat, mind az egyes intézmények felelős vezetői hamarosan felismerik, hogy megéri a betegazonosítás vagy a gyógyszerelés hibáiból származó tévedéseket vagy műhibapereket elkerülni. A gyógyszereléssel kapcsolatban ma már nemzetközi egyetértés van a betegek öt legfontosabb jogának az érvényesítéséről, vagyis hogy a megfelelő beteg, a megfelelő gyógyszert, az előírt időben, a neki előírt dózisban és a helyes alkalmazási módban kapja meg. Ennek betartását csakis egy ilyen rendszer képes garantálni.” Halász Árpád hozzá tette, „a Zebra rendszerei révén egyértelműen és kizárólagosan lehet a beteget az adott kezeléssel és gyógyszerrel összekötni. Ezáltal a páciensekre vonatkozó egészségügyi információkat - mint amilyen a név, a vércsoport, az allergiák és érzékenységek, vagy épp a kezelőorvos neve - tároló vonalkódot a beteg egyértelmű azonosítása érdekében, bármely kezelés helyszínén, gyorsan és megbízhatóan le tudják olvasni. A vonalkódazonosítás széles körű bevezetése egy szemlélet gyökeres megváltozását jelentené: az egészségügyet jellemző állandó azonnali forráskeresés helyett egy hosszútávra építkező, de már rövid távon is költséghatékony rendszer jönne létre, mindez úgy, hogy lényegesen megnő a betegellátás biztonsága.”

A vonalkód néhány napon belül ünnepli megszületésének 59. évfordulóját. Magyarországon azzal lehetne igazán ünnepelni, ha használatuk a kórházi betegazonosító rendszerekre is kiterjeszthető lenne.
 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció