Itthon is megker√ľlhetetlen t√©ma a big data

Jóllehet, a magyar vállalatok általában nem rendelkeznek annyi adattal, mint egy nyugat-európai vagy amerikai cég, a valósidejŇĪség és az új típusú, például a közösségi médiából származó szöveges adatok elemzésének igénye miatt a hazai intézmények is szembesülnek a big data kérdéssel. Nagy teljesítményŇĪ analitikai eszközökkel a szervezetek értéket tudnak teremteni a hatalmas mennyiségŇĪ, gyorsan keletkezŇĎ, változatos adatokból, és mindezt a korábbinál lényegesen rövidebb idŇĎ alatt tehetik meg - világított rá a napokban megrendezett SAS Fórum Magyarország 2013 szakmai konferencia, ahol az is kiderült, hogy az egyre kifinomultabb csalásokkal szemben kapcsolati hálózatelemzéssel vehetik fel a harcot a szervezetek.

Küszöbön az „Analitika 3.0"


A hagyományos adatelemzést takaró „Analitika 1.0" korszakot a big data megjelenésével a közelmúltban felváltotta a 2.0 éra, s a jelen, illetve hazai viszonylatban a közeljövŇĎ az „Analitika 3.0", amikor is a big data-ból elemzŇĎ eszközök segítségével még pontosabb, még jobb minŇĎségŇĪ információkat állíthatnak elŇĎ a szervezetek - mutatott rá Musza István, a Magyarországon idén 20 éves SAS hazai cégvezetŇĎje. Hozzátette: a big data projektek egyik legjelentŇĎsebb megtérülési faktora az idŇĎ, hiszen a nagy teljesítményŇĪ analitikai megoldásokkal percek, vagy akár másodpercek alatt lehet elvégezni olyan elemzéseket, amelyek korábban napokig vagy órákig tartottak, és ez más szintre emeli a döntéshozatalt.
A nagy teljesítményŇĪ analitika egyik súlyponti területe napjainkban az adatok képi megjelenítését biztosító adatvizualizáció, amellyel könnyebben értelmezhetŇĎvé válnak az adatok, és egyszerŇĪbb felismerni a közöttük lévŇĎ rejtett összefüggéseket. A SAS vizuális adatfeltáró eszközét, a SAS® Visual Analytics-et ma már több mint 200 szervezet alkalmazza világszerte - például az olasz közszférában a CSI-Piemonte ennek segítségével fejlesztett ki egy döntéstámogató rendszert a városi hulladék életciklusának monitorozására.


A big data kérdés itthon is releváns


Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezetŇĎ igazgatója egy idei közép-európai régiós kutatásukra hivatkozva rámutatott, hogy itthon is „megkerülhetetlen téma a big data - a jövŇĎ informatikája". Az adattárházzal rendelkezŇĎ cégek körében végzett felmérésük szerint a vállalatok 17%-a foglalkozik aktívan a big data-val, 19%-uk most kezdett tájékozódni a témában, és 7%-uk állította, hogy már volt ilyen jellegŇĪ beruházása.
Sanjay Gupta, a T-Systems Magyarország Üzleti Intelligencia és Tanácsadás üzletágának igazgatója kifejtette, általában az ügyfélélmény árulkodik arról, hogy big data technológiát alkalmaz egy vállalat. Erre példa, ha egy felhasználónak gondja támad az internetes banki ügyintézés során, és azonnal telefonhívást kap a pénzintézettŇĎl a problémamegoldás érdekében. Sanjay Gupta szerint 3 területen tapasztalunk majd jelentŇĎs változást a közeljövŇĎben: egyrészt új technológiák fognak elterjedni - például nagy teljesítményŇĪ analitikai vagy vizuális elemzŇĎ eszközök. Szintén várható, hogy új kérdésekre, új igényekre adnak majd választ ezek a megoldások, ahogy a szervezetek felismerik, mire is tudják használni a big data-t. Új szerepkörök megjelenésére is számíthatunk, amilyen például az üzleti rálátással is rendelkezŇĎ data scientist (adattudós).


Kapcsolati hálózatelemzéssel a csalók ellen


Napjainkban a szervezetek egyre több csalással kénytelenek szembenézni világszerte - fŇĎként a kormányzati, banki és biztosítási szektorban -, amelyhez többek között a jelenlegi gazdasági környezet is hozzájárul. A becslések szerint például csak az Egyesült Királyságban évente mintegy 73 milliárd font veszteséget okoznak a csalások1. Laura Hutton, a SAS csalásfelderítés és pénzügyi visszaélések elleni igazgatója a konferencián kiemelte, hogy a csalók egyre szofisztikáltabb módszerekkel dolgoznak: ma már technológiai eszközöket is bevetnek - elég ha csak az online visszaélésekre gondolunk. Növeli a probléma komplexitását, hogy a csalások országhatárokon is átnyúlhatnak, az elkövetŇĎk magatartása folyamatosan változik, valamint sokszor bevonnak egy belsŇĎ személyt, vagy akár saját embert építenek be a megtámadni kívánt szervezetbe.


Csupán hagyományos eszközökkel ma már szinte lehetetlen felvenni a kesztyŇĪt az egyre kifinomultabb csalásokkal szemben. Ehelyett holisztikus megközelítésre van szükség, vagyis meg kell érteni a csalót, és a környezetét is meg kell vizsgálni - például hogy az egyén hol dolgozik, hol él, vagy egy szervezet kikkel áll kapcsolatban. Erre alkalmasak a kapcsolati hálózat elemzését lehetŇĎvé tévŇĎ analitikai eszközök (Social Network Analysis), amelyek támogatják a szervezeteket abban, hogy a lehetŇĎ legkorábbi idŇĎpontban és a lehetŇĎ legpontosabban derítsék fel a csalásokat. A hagyományos analitikát a kapcsolati hálózatelemzéssel kiegészítve az adott vállalatnak kevesebb, de megalapozottabban kijelölt csalásgyanús esetet kell megvizsgálnia, és jóval magasabb találati arányt érhet el a véletlenszerŇĪ kiválasztáshoz képest. Ennek hátterében az áll, hogy egy csaló környezetében (részhálózatában) lévŇĎ emberek, szervezetek általában nagyobb valószínŇĪséggel követnek el maguk is csalást. Többek között a kapcsolati hálózatelemzést vetette be a csalók ellen a belga adóhivatal is, amely 98%-kal csökkentette az áfacsalásból eredŇĎ veszteségeit és szinte teljesen felszámolta a körhintacsalást.
 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció